Báró Schuhknecht György Miksa császári és királyi vezérőrnagy és esztergomi várparancsnok

Meghalt 1732. ápr. 12-én. Jámborsága, igazlelkűsége miatt köztiszteletben állt.

A vörösmárvány sírkövön csontváz látható, fején tollas sisakkal, kezében kibontott irattekercs a felirattal, ettől jobbra és balra trófeák, lent a címer késő – reneszánsz sisaktakaróval. Faragása lapos.

 

   

 

1707—1729 között Schuhknecht Miksa és Erős Ádám várparancsnokok idejében történik az utolsó igen jelentős, a korszerű hadviselés szempontjait is kielégítő erődépítés (sáncművek, földalatti kazamaták, falvastagítások). Midőn a vár bástyáit javíttatná, a Széchy Dénes által felépíttettett fényes Templomnak romjai között 1732-ben találtak egy fára festett Mária-képet, melyet ő kitisztott, és a képet a Bakács Tamás esztergomi érsek kápolnájába tette. Később, 1760 körül, ezt képet  Erős Ádám vár-kormányzó  egészen ezüstbe foglalta. Tetemét 1732-ben tették a kápolnába, maj az Altemplom megépítésekor került végső nyughelyére.

  

 

Ipolyi Gáspár, esztergomi kanonok, Szalkai (Hont megye) származású volt.

1728-ban a budai Széchenyi papnevelőbe bölcseletet tanult, teológiát Nagyszombatban. Mint 3. éves kilépett a papnevelőből, 1733-ban dömösi plébános lett. Az 1734 egyházi zsinat alkalmával helyettes titkár volt. 1736-ban muzslai plébánossá nevezték ki, ezután 1742-ben Dunaföldváron lett plébános. Innét 1749. esztergomi kanonokká, majd bakonyi címzetes apáttá, 1754. honti főesperessé, 1760. Szent Györgyről nevezett préposttá és főszékesegyházi főesperessé nevezték ki.

Meghalt  1762-ben,  55 éves korában.

Halála után testén megtalálták vert vasból és vassodronyból készült vezeklő ruháját, amely a kincstárban a mai napig látható. 1823-ban a Bakócz-kápolna kriptájából az új Bazilika kriptájába átvitték, az esztergomi nép ruhájából ereklyéket vitt szét, birétumát is levették a fejéről.

Márvány sírlapját Németh György püspök készíttette.

1979-ben Lékai László bíboros a kanonoki stallumokat jeles személyiségekről nevezte el – ezek egyike Ipolyi Gáspár volt.

 

 

 

Thalabér Boldizsár

1749. jan. 05. Pápán született dunántúli nemesi család sarjaként.

1806. pozsonyi, 1811. esztergomi kanonok, 1823. szentgyörgymezei prépost, apát, éneklő kanonok.  1828. évi halála után elsőnek temették el az épülőfélben levő bazilika sírboltjába.

 

Kratochvil Mihály teologiai doktor, író

1753. febr. 22. Gyermely – 1829. aug. 15. Esztergom

1786-ban nagyölvedi plébános, ahol 31 évet töltött.

1817-1822-ig a nagyszombati papnevelő intézet rektora volt. 1817. esztergomi kanonok, 1821. szent Ipoly Zobor hegyről nevezett apát, 1823. nyitrai esperes lett. Író, teológus. 

      

Kratochvila János csizmadia és Kelepec Judit fia, kereszteltetett Bajnán, Esztergom vármegye.

Schneider József

1820-tól pozsonyi kanonok, címzetes apát és pozsonyi plébános. 1825-től esztergomi kanonok, sasvári főesperes és egyúttal a Pazmaneum igazgatója.  

Horvátországban született Tnisch nevű helységben 1777. ápr. 04. – 1830. nov. 15.

 

  

 

Palkovits György

1816. esztergomi kanonok, komáromi főesperes, 1825. Szent István első vértanúról nevezett prépost. Egész életben a tudományoknak élt. A teológián kívül nagy előszeretettel foglalkozott a szláv nyelvészettel, a történelemmel s a természettudományokkal: különösen a növény-, ásvány- és kagylótanban. A numizmatikában tett meglepőismeretekre szert.

A Szentírás tót fordítója és kiadója 1831-ben. 

1763. ápr. 24. Ottóvölgy, Pozsony megye – 1835. jan. 21. Esztergom

A szlovák oldal Nagyhelvényt adja meg születési helyének.

Címerében a Nap felé tartó méhek és a Nap felé forduló napraforgó a feltámadást jelképezik.

 

 

Szily Ferencz

1820. kanonok, 1829. őrkanonok. Csúthi prépost. 

1775-ben született †1836. május 23. Esztergom.   

Szily (Felsőszopori).

Címer: kékben, zöld alapból növő lombos fa alatt egymással szemben álló egy-egy zöld medve. Sisakdísz: vörös mezű könyöklő kar, görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

 

 

Packh János építőmester „E sírbolt építésze.”

G - A nemzeti sírkert része.

1796. máj. 7. Kismarton – 1839. okt. 8. Esztergom

Esztergomban élt feleségével, Krotkyt Máriával. 1839. október 8-án rablógyilkosság áldozata lett.

Eredetileg Johann Baptist Packh, ritkán Packh János Keresztély

 

  

 

Ürményi Péter (báró és nemes)

Corycusi fölszentelt püspök. Esztergomi érseki helynök. 

1768. jún. 19. Nyitrazsámbokrét, – 1839. nov. 15. Esztergom

Simor Jánost ő szentelte pappá. 1805-ben pozsonyi, 1807-ben esztergomi kanonok. 1829-től nagyprépost, esztergomi érseki helynök.

Címere: a zöld gyepen egy magyar vidéki lány míderben és szoknyában, kitárt karral, jobb kezében három rózsa, feltartott a bal oldali kezében pálmaág. A pajzson nyugszik egy sisak.

A sisak huzatok igaza kék, arany, balról vörös alá- ezüst.

 

 

Jordánszky Elek teológiai doktor, /knini/ tinnini fölszentelt püspök. 

1765. szept. 15. Kassa – 1840. febr. 15. Esztergom. Jordánszky Pál gyermeke.

1807-től pozsonyi kanonok. Mint több európai nyelvet beszélő, eszes, munkabíró ember a napóleoni háború idején valóságos lelke volt a káptalannak. 1816 esztergomi kanonok.

1827-től 1831-ig Nagyszombatban élt, mint érseki helynök.

Jordánszky-kódex: 194 levél terjedelmű, magyar nyelvű bibliafordítás. – Az 1516-19: másolt kézirat a Huszita Biblia után a legkorábbi fennmaradt összefüggő bibliafordítás, mely az Ószövetség első hét könyvét, és Szent Pál leveleit kivéve a teljes Újszövetséget tartalmazza.

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárba.

 

Szekfű Ferenc

1808. május 16-án elnyerte a lévai plébániát és 1822. a lévai kerület alesperesévé neveztetett ki. 1832. december 30-án lett az esztergomi káptalan tagja, ahol 1840. komáromi alesperessé lépett elő. 1841-ig a papnevelő birtokainak felügyelője volt. 1842-ben a Boldog Szűzről nevezett szászvári apátságot nyerte el. 

1778. szept. 15. (30). Érsekújvár – 1843. febr. 10. Esztergom, 63 évesen

 

  

 

Gramling Ignácz

Építész, ács- és építőmester, művész, az esztergomi Duna híd, műmalom alkotója. 

1791. márc. Mercentheim, Németország – 1844. febr. 02.

 

 

Sztankovits Antal

Éneklő kanonok, csanádi szent-györgy apát. 

Trencsény, 1775. †1844. szept. 17. 70 évesen Pesten

 

 

Miskolczy Márton

Nagyprépost, fölszentelt püspök. 

1763. nov. 09. Galgóc, Nyitra vármegye – 1848. márc. 13. Esztergom

1821. pozsonyi kanonok s az érseki líceum helyettes igazgatója, az agg papok intézetének igazgatója. 1823: nagyszombati adminisztrátor. 1825: esztergomi kanonok, 1829: nyitrai főesperes. 1835: szentistváni prépost, szentgyörgymezei prépost, 1845. nagyprépost. 1840. kinevezett és megerősített, Esztergomban 1841: fölszentelt tinnini püspök és mindaddig segédpüspök, amíg meg nem vakult. Alapítványt tett a Szent Márton-oltárra.

    

 

Rudnyánszky Sámuel dr. (dezséri báró)

Őrkanonok, nyitrai főesperes, zsámbéki prépost. 

1792. jan. 06. Paks – 1848. nov. 15. Esztergom

Báró Rudnyánszky György és Irányossy Teréz fia.

 

 

Becker János – Denkenbergi

1837-től esztergomi kanonok, 1839. szepesi apát, 1844. komáromi főesperes, 

1781. május 14. Pest –1849. márc. 11. Esztergom

 

 

Szabó János Nepomuk dr. (dalafalvi)

1845. esztergomi kanonok, bölcseleti doktor, Pesten egyetemi tanár. Pozsony és Esztergom vármegye táblabírája. 

1805. ápr. 12. Magyarbél, Pozsony vármegye – 1852. ápr. 9. Esztergom

 

 

Szemes György dr.

1827. komáromi plébános, budarévi prépost, 1843. esztergomi kanonok, honti főesperes.

1793. jan. 29. Somorja †1853. jan. 01. 60 évesen Esztergomban.

 

 

Krautmann József

Esztergomi kanonok, általános érseki helynök, fölszentelt tinnini püspök.

1815: Nagyszombatban helynökségi levéltáros. 1817: szentszéki jegyző, 1825: titkár. 1837. II. 9: esztergomi kanonok, 1844: nyitrai főesperes, 1850: általános érseki helynök, 1852. megerősített, Esztergomban fölszentelt tinnini püspök.

/Scitovszky hercegprímás temette./

1789. szept. 7. Beckó, Trencsén vármegye – 1855. júl. 1. Esztergom.

 

 

Majthényi Antal (kesseleökeői)

Nagyprépost, centuriai fölszentelt püspök, segédpüspök. 

1780. ápr. 04. Bisztriczény, Bars vármegye – 1856. dec. 19. –Nagyszombat

Arcképe a folyosón.

Címer I. (1491-iki): terebélyes fa alatt haladó medve. II. Jelenlegi: Kékben, zöld alapból kinövő, zöld lombos tölgyfa előtt haladó barna medve, a jobb felső sarkon, balra néző ezüst holdsarló, a bal sarkon hatágú arany csillag által kísérve.

Sisakdísz: három (veres, kék, fehér) strucctoll. – Takarók: arany-kék, ezüst-veres.

      

 

Jaross Vince (nemesmiticzi)

1841-től esztergomi kanonok, 1850. komáromi főesperes, káptalani helynök-helyettes.

1795. jan. 22. Komárom megyében Kolthán. – 1859. jún. 22. Esztergom.  Arcképe a folyosón..

Címer: kékben, zöld alapon kétágú fatörzsön álló, repülésre kész fehér galamb, csőrében három búzakalászt tartva. Sisakdísz: repülésre kész fehér galamb, csőrében olajággal.

Takarók: kék-arany – vörös-ezüst.

 

 

 

 

Kranz Alajos

1850. esztergomi kanonok, szent Margitról címzett bélai apát 

1788. okt. 13. – 1860. okt. 21. Esztergom.

 

    

 

Prybila József

Apát, kanonok, a 1845- 50-közt Pazmaneum rektora.

1826-ban pozsonyi kanonokká, 1829-ben ugyanitt plébánossá, 1830-ban bélai apáttá nevezték ki. 1837-ben lemond a plébániáról. 1841-től esztergomi kanonok. 

1787. aug. 6. Szélakna –1860. okt. 31. Bécs.

 

 

Lipthay György – Kisfaludi

Császári királyi kamarás, nyugalmazott őrnagy. /püspök testvére szintén a bazilikában nyugszik/ 

Ipolyszécsényke 1807. dec. 10. – 1863. ápr. 20.     

Szülei: Lipthay Sándor Hont vármegye alispánja, (1767. – †1828.) és Foglár Anna

 

 

 

Ordódy Tivadar (ordódi alsólieszkói) ordódi és alsólieszkói esztergomi főkáptalani kanonok, 1856 óta az első székesegyházi plébános, Boldogságos Szűz oltárának igazgatója, a Szent Egyedről nevezett kapronczai apát. 

1801. szept. 14. Bagota – 1864. márc. 31. Esztergom

A temetés Esztergom, Bazilika, 1864. ápr. 2.

Ordódy János megyei főjegyző és Rainprecht Mária fia.

Címer: ezüstben, zöld halmon arany-leveles koronából kiemelkedő, nyakán nyíllal átlőtt, koronás fekete sas. Sisakdísz: pajzsbeli sas. Takarók: veres-ezüst.

 

 

Kemp Mihály theologiai doktor

Kanonok, bulcsi apát, főszékesegyházi főesperes. Történész. 

1792. szept. 18. Szebelle, Hont vármegye, –1865. máj. 20. Esztergom

1819-ben Pazmaneum lelkiigazgatója, 1826-tól érseki könyv- és levéltárnok lett. 1840. június 10-én pozsonyi, 1845. június 2-án esztergomi kanonokká, 1850-ben nógrádi főesperessé, 1853. augusztus 6-án Szent Mártonról nevezett bulcsi (Solymosvár mellett) apáttá, 1859. július 17-én főszékesegyházi főesperessé, majd a pápa főpapjává neveztetett ki.

 

Méh a címerben: az isteni kegyelem megtestesítője. Mivel a téli hónapokra kaptárába húzódik, majd tavasszal új életre kel, sírköveken a halál és az újjászületés, a halhatatlanság, ill. a lélek jelképe, más szárnyas rovarokhoz hasonlóan. A méhkaptár rendje és életmódja miatt a méh a szervezettség, a hierarchikus rend, a szorgalom, a tisztaság és a szüzesség szimbóluma.

 

 

Bubla Károly (nemesujfalusi)

Pápa Őszentsége tiszteletbeli kamarása, arbei választott püspök, Az isteni Bölcseségről nevezett titeli prépost, Esztergomi Főszékesegyház nagyprépostja és kanonokja. 

1809. ápr. 7. Nemes-Újfalu, Trencsén vármegye – 1889. szept. 21. Esztergom

Atyja György, anyja Kolosváry Julia

   

 

Fekete Mihály, galánthai, 1857-től báró Nagyprépost, novii választott püspök.

1784. máj. 24. Nagyszombat – 1866. dec. 13. Esztergom Atyja Mihály, a dunáninneni kerületi tábla elnöke. 

1831. esztergomi kanonok 1836. barsi főesperes.1845: szentgyörgymezei prépost és szegyh. főesperes 1852: novii választott püspök. 1857: a Magyar Királyi Szent István Rend renddel bárói címet kapott – (kiskereszt). 1858: általános helynök, 1863. nagyprépost.      

Címer: egy függőlegesen kétfelé osztott pajzs. A jobboldali kék mezőben zöld téren hátsó két lábán álló kettős farkú oroszlán, első két lábával pallóst tartva. A baloldali vörös mezőben három fehér folyam látszik. A pajzs fölötti sisak koronájából a leírt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös                                

Az 1859-es évi bárói címer: vágott pajzs; felső osztályában kékkel és vörössel hasítva, jobbról ágaskodó, kettős farkú aranyoroszlán, felemelt jobbjában aranymarkolatú kivont kardot tart, balról három ezüstpólya (a család ősi címere); lent vörös mezőben zöld, hármas hegy fölött, egymás mellett álló három, ezüst hatágú csillag. Három sisak; sisakdíszek: 1. (középső) a kinövő oroszlán, takaró: ezüst-kék, arany-kék; 2. balra fordult kék szárny, három ezüstpólyával megrakva; takaró: ezüst-vörös; 3. vörös szárny három egymás alatt álló ezüstcsillaggal megrakva; takaró: arany-kék.

  

 

Lipthay Antal dr. (lubellei és kisfaludi)

Bölcseleti és teológiai doktor, hétszemélynök, dulmi választott püspök és esztergomi őrkanonok.

1802. nov. 10. (16) Ipolyszécsényke – 1870. febr. 20. Esztergom

Lipthay Sándor Hontmegyei alispán és tésai Foglár Anna fia. 

Címer: veressel és kékkel hasítva. Elől, zöld alapon ülő s zöld száron három fehér rózsát tartó természetes fekete medve, hátul, zöld alapon aranyszegélyes veres ruhában álló magyar vitéz, fején prémes lobogó süveggel, könyökben elvágott jobb karjával fanyelű, vashegyű fehér zászlót szorít magához, baljában arany-markolatú kivont görbe kardot tart.

Sisakdísz: hiányzik a bárói címernél.

 

 

     

 

Forgách Ágoston (ghymesi és gácsi gróf)

Nagyprépost, sebenicói címzetes választott püspök, Esztergom szabad királyi város főispánja. Főispán Esztergom vármegye élén. A jeruzsálemi Szent János-rend tiszteletbeli lovagja. /1867. április 15-én Esztergom Vármegye is visszanyerte önkormányzati jogát. Megszűnt a hercegprímás örökös főispánsága. A prímás helyére gróf Forgách Ágostont nevezték ki főispáni helytartónak./ 

(ghymesi és gácsi gróf) 1813. ápr. 22. Pest –1888. ápr. 26. Esztergom

Gróf Forgách Ferenc Xavér és Deseő Judit csillagkeresztes hölgy fia.

Címer az 1719. évi grófi oklevél szerint: kékben zöld alapon hétágú és gyönggyel kirakott aranykoronából kiemelkedő lebegő hajú koronás szűz, mindkét kezét csípőjén tartva, pajzs felső sarkaiban két befelé fordult ezüst-félholdtól kísérve. Sisakdísz: pajzsalak.

Takarók: kékarany-veresezüst.

 

Robitsek Ferenc dr. (ugornyai) Pápai protonotárius kanonok.

1859. máj. 24. Pest –1930. nov. 12. Esztergom. 

Robitsek József és nejétől, Magister Annától született fiainak adatott a nemesség.

 

 

  

 

Sujánszky Antal dr.

Méltóságos és főtisztelendő főkáptalani nagyprépost, választott vovadrai címzetes püspök, apostoli főjegyző, Őszentsége házi főpapja, a szent Ágostonról címzett szent Brigitta szigeti prépost; Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja.

1815. aug. 4. (15) Pest – 1906. aug. 13. Esztergom

Sujánszky Antal ügyvéd és Deák Erzsébet fia.

A család címere a pajzs kék udvarában hármas halom középsőjén arany koronából kinyúló három arany búzakalász, oldalvást jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronáján felemelt szárnyakkal galamb áll, csőrében három búzakalászt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

  

 

Palásthy Pál dr. (palásti és keszihóczi)

Segédpüspök, sareptai fölszentelt püspök, segédpüspök, esztergomi olvasó kanonok, egyházi író.

1825. márc. 29. Magyar-Izsép –1899. szept. 24. Esztergom

Palásthy László birtokos és Csom Juli fia. 

Arcképe a folyosón.

Címer: Arannyal és kékkel négyfelé vágva 1. és 4. udvarban szarvai közt veres kereszttel ékelt fekete ökörfej. 2. és 3.-ban befelé fordult páncélos kar könyökkel, kivont pallost tartva, felette arany csillag, alatta ezüst félhold ragyog. Két sisak.

Sisakdísz: I. Ökörfő nyakkal, II. Félkar.

    

 

Rudnyánszky József (dezséri)

1832. Esztergomi kanonok, 1841. nógrádi főesperes, 1844. érseki helynök,

1844. besztercebányai püspök. 

1849. május 24-én misével ünnepelte az ország függetlenségét. (6 évi vasban töltendő fogságra és püspöki méltóságának elvesztésére ítélte Haynau.)

1788. okt. 28. Nagyszombat – 1859. nov. 24. Pozsony

Rudnyánszky Pál ügyvéd és Szmrtnik Klára gyermeke.

Címer: A pajzs a Rudnay családéval azonos. Sisakdísz: jobbról aranykékkel, balról kékezüsttel vágott szárny közt kinövő medve.

Pajzstartók: Két szirén, szétszórt arany-hajjal és egymást átölelő halfarkkal.

 

 

Boltizár József /nemes/ Milaszai felszentelt püspök, általános érseki helynök, országgyűlési képviselő. Ferenc József-rend lovagja. 1821. febr. 2. Szent-János –1906. máj. 26. Esztergom. 

A prímási udvarból Selmecbányára került plébánosnak 1856-ban. Amikor az ottani bányászati és erdészeti akadémia felett az abszolút kormány kimondotta a halálos ítéletet, mely szerint az akadémia Bécsbe helyeztetett volna át. Boltizár kétszer utazott fel ez ügyben Bécsbe és kétszer járult a király elé, a ki nagynevű ősének, Mária Teréziának emez alkotását meghagyta a városnak és kijelentette, hogy az onnét soha el nem helyezhető. Scitovszky hercegprímás a selmeciek határtalan örömére megjutalmazta a nagyérdemű plébánost, kineveztetvén őt a Boldogságos Szűz Máriáról címzett albey-i préposttá. Egy évre rá Simor prímás esztergomi kanonokká neveztette ki. A prímás még ugyanabban az évben milasei címmel püspökké szentelte és érseki helynökké nevezte ki Nagyszombatba. Vaszary Kolos hercegprímás kitüntető bizalma megtette általános érseki helynökké.

Aranymiséje alkalmából Ferenc-Józsefrend csillagos díszítményű közép-keresztjével kitüntetett. Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek.